2016. augusztus 23., kedd

Air-bitch Gergő debütál

...debütált nálam péntek este. Erbits Gerit karcosan de alsó hangon úgy 10 éve ismerem, már egy 2006-os Everest Gym versenyen fogtuk együtt a gyeplőt. A sors fintora néha összehozott bennünket egy egy verseny alkalmával, illetve párszor történt szóváltás, de legtöbbször úgy ért véget hogy majd másszunk valami jót és ez ennyiben is maradt. Mostanáig.
Importáru from Izer Bálint on Vimeo.
Az Epöl-i barlang lett a helyszín, ahol utoljára két éve voltam a Hook kapitány megmászásakor. Sok minden megváltozott, de például a Hook is, azóta sok minden morzsolódott a kürtőből az elején, szerintem most nehezebbért lehet mászni, mint mikor én mozogtam benne.
A mostani falatnak eredetileg az Importáru-t választottuk, Gerinek már több napja volt benne, nekem pedig a megismerkedés volt a cél. Mivel vagy fél éve nem bouldereztem sziklán, igazán boldogságos volt minden elvárás nélkül csak pakolni a mozdulatokat a plafonban. Amikor pénteken a munkából hazaértem, tudtam hogy sietni kell, de a Csanádi Bence Importáru videóját még csakazért is megnézem... gondoltam. Tipikus csé, tipikus utólag visszafokozással, ami szerintem butaság. Csé kitalált egy ugrós bétát az út végére, ami talán valaki rossz nyelve szerint kikönnyíti az utat, de ez falsh. Az a dyno mozdulat még nekem is egy nagy ugrás, ráadásul amire érkezel egy három ujjas perem. Nem hinném hogy bármiben is változik a 8A fokozat, ez csupán a magyar "keményfaszúság kishitűsége", amikor "valami nehezet projektelni követ az, áhh lefokozom." Jóóvanazúgy helyett; nemúúúúgyvanaz. Nem húzom fel magam jobban, csak az ilyen évekre visszamenő lefokozást nem csippázom, mert utólag már mire emlékszik az ember, milyen erőlködésre. Szerintem idővel kikopik ez, és maximum a kimenetek és próbák darabszámából lehetne megítélni, de ezt sem érdemes mivel egy úton lehet 10 nap alatt erősödsz csak fel a megmászásig és egy ugyanolyan nehezet pedig lehet egy nap alatt megmászol. És ebben nincs is benne hogy melyik fekszik. Merő spekuláció. Érdekes hogy ez a fokozósdi általában fordítva nem történik meg, pedig megtörténhetne.. lásd később. (Elég volt!8a ->8a+)

Gergő szépen hangolódik a mozdulatokra és elkezdi a direkt kimászást feleleveníteni. Régebben elképzelhetetlennek tartottam ezt az utat, s két éve valaki talán a "valami 7B körüli vagy nehezebb nemtom" - fokozatot adta neki, de igazából sem a névről, sem a fokozatról nem derült ki pontosabb - a barlang bejáratánál lévő áthajlásból kimenő bouldert illetően. Régebben kicsit mindig ódzkodtam ettől a bouldertől, de most valahogy végtelen felmotivált. Váltott sessionben küldés, míg Geri az importot, én ezt csiszolom. 4-5 barlangban töltött óra után hajnali 2körül már mennek is az éles kísérletek, s sikerül is befejezni a proj-t. Én megadom neki a magam 7C-jét. De még mindig hüledezek azon, hogy Geri Importáru verziójának ezt a véget szeretné adni. Tetszik is ez a lazaság, kimászik ott, ahol neki kihívás, ahol ő szeretne. 
Valamikor hajnali 4 környékén érünk vissza z Ujjerő-höz, s hajtjuk álomra fejünket. 
Tüzijáték, nemzeti ünnep, de a másnap már nem pihenő.
felhőbe
ráült a felhő a hegyre
Vasárnap reggel késve ébredek, a telefonban Fidy Marci hangja. Lilivel hármasban csapatjuk ki, s a geriparkolóban, mintha csak összebeszéltünk volna megérkezik Áron - aki kijött.. mert gondolta majdcsak kint lesz valaki. Tény ami tény Lili volt ma magasan a legkeményebb, ugyanis megmászta eddigi legnehezebb útját: Tardosi fiúk 7b-t. 

Számomra a kezdeti Küklopszot követően a Legyintgető titánokba belekacsintgatás jött. Még mindig fönnáll a 'milegyen az őszi nagyprojo' kérdés, de egyre kevesebb a szóba kerülő variáció, s ez még mindig talonban. Próbálok nem is gondolni annyira előre, próbálok a következő lépcsőfokra fókuszálni, ami nekem most az Elég volt! 8a, vagy inkább +. Áron szerint is karcos ezért a szingli 'a' betű, nyilván az Ős gerecsések begyakorolt karjainak az ötszázadik fölmenet nehezen belőhető, de én alapból az alján lévő boulder miatt, és mert onnan kapod az erő-állót meg merném kockáztatni, hogy ez nehezebb, s ebben Áron is osztja az álláspontot.
A Fenevad aljának, majd a Sarli tetejének megy az összegyúrása, majd az állóképesség eldönti mikor leszen megmászás, de remélem nem kell több két kimenetnél hozzá.
"Addig jár a korsó a kútra...míg nitt nem lesz belőle."

2016. augusztus 19., péntek

Amikor te vagy a török,

avagy a XV. Egri Várfalmászó verseny.

Számos edzésről bicikliztem Vikivel úgy haza, hogy Bodó Máté valahogy becsatlakozott. Szó mindig szót követett és valahogy mindig visszakanyarodtunk az Egri Várfalmászó versenyre, melynek Máté teljes mellszélességgel nyomja a supportálását. Mesélte tavalyi élményeit, komolyan azt láttam ez a srác nem tört meg a versenyszervezésben, hanem szívvel meg lélekkel... de most tényleg, várja az augusztusi első hétvégét.
Szóval ezerszer elterveztük hogy mindenképpen részt veszünk, de a sors úgy hozta hogy ekkorra esik a nem mászós "családi" nyaralás. Aztán a sors vagy a fintora mégis úgy húzták, hogy ne induljunk el a hétvégén sehová. Kb. csütörtök este realizálódott bennünk, hogy ha a hétvége szabad, akkor csapassuk mi is az Egri Várbevételt.
Motivált vagyok az új helyekre mindig, s Egerben nem is tudom mikor voltam utoljára. Az emlékek kitörlődtek, valahol pár kopott fénykép lehet a bizonyíték, hogy valóban jártam itt, eljött hát az idő a felelevenítésre.
Mátéék már több nappal korábban sodorták Egerben a sodornivalót, lógatták a molinót, fúrták a standot, nyomatták a logisztikát. Az évek óta egyre nívósabbnak mondott rendezvénynek terjedt a jó híre, vonzza az embereket - akik megpróbálják "bevenni" a várat. A facebook eseménynél lévő 200 résztvevőt nem akartam elhinni... egy egész Ujjerős Team-et sorakoztattak fel, s mivel vagy 8 selejtező út volt, kellett is a sok segítő kéz. 
szabadtüdős merülésből az első levegővétel Krisz papától
Nóri
Air-bitch Gergő
Mach Andris
készülnek a sztárfotók

Czégel família
Nagyjából úgy nézett ki a dolog, hogy a háromezer forintos nevezési díjért, kapsz egy nevezési csomagot; pólót, marcipánt, világlegfinomabb csokiját. Két selejtező út van, ahol nem csak az elért magasság számít, számít az idő is eléggé - ki milyen gyorsan jut fel a Topig. A leggyorsabbak juthatnak be a másnapi döntőbe, ahol szintén két utat kellett teljesíteni -de hogy hogyan, ez ekkor még ködbe burkolózott
.
Ahogy figyelgettem, azt gondoltam a verseny előtt, hogy ha két top-ot mászik az ember az elég lehet a döntőre, de mint utóbb kiderült a férfiaknál vagy 20 ember mászta ki mindkét utat... ezt benéztem. Mindenesetre rámentem a biztonsági mászásra, ami egy lassú figyelős felkúszást jelent. Totálisan antistyle volt nekem ez a mászás, függőleges inkább enyhén befelé dőlő falon, kis peremeken. Oldott kis lyukak, peremek - prémium mészkő.

Viki miatt is aggódtam picit, mivel neki teljesen új a versenykörnyezet, de mivel pont egymás mellett másztunk, szemmel tartottam a leányzót, az első TOP-ját pedig már lentről ünnepeltem. Második utamban már ment a vicsorgás, simán adnám egy 6b+ -ra azt, amin volt aki (...) 3 perc alatt felkúszott, én pedig örültem a kb. 6 perces időmnek. Végül kiderült, hogy egyáltalán nem elég a két Top mászás, nagyon is számít az idő.
ekkor már harapom a levegőt

concentration
nyakigláb - nyakigtalp

Kávéd
reggelid
r'n'roll 2000
alvási
if you are a climber...
Szépasszonyvölgyi mulatási
kupaktanács
Pincészeti mulatási
Később bekuksiztunk ebbe a pincébe, ami több száz méter hosszú
a szervezőÚr kidől... :)
A (már már sokadik) kábulatot azonban az esti ünneplés hozta meg, meg a szituáció - amikor Vörös Tomi a lakókocsiban megmutatta a másnapi versenyen a döntő pálya útvonalát. Először azt gondoltam, a srácok illuminált állapotának köszönhető, hogy félrebeszélnek, de a falrajz, és másnap a falon jelzett számok nem hazudtak. 30-40 méter... -ki tudja mennyi ez?


Hatalmas körök, kuflikat, oda-vissza, fel le mászásokat tartogatott a döntő, ahol az órával is jócskán kellett versenyezni. A döntőben meg kellett érinteni az egyes számokat, ez jelezte, hogy elért addig a versenyző. A török jurta (igazából Pasa sátra) szolgált izoláció gyanánt, ahol egyébként az egész verseny alatt végtelen chill hangulatban foglaltuk a helyet, ki bent ki kint mókázott, literszám fogyasztva a homokban főzött török kávét.
Melinda & Kriszta
bemelegítés
izgalmak a gyerekeknél
női döntősök
Férfi döntősök
néptánc
akiknek jár a hála
Fecó barátomnak sikerült legyorsulnia engem a kis peremeken, szerintem tartogatja neked az idei év a megmászásokat papa! ;) Kábulatban tértem haza. Rég éreztem ennyire jól magam egy versenyen, Mátéék apait-anyait beleadtak a szervezés gördülékenyebbé tételébe, amit szerintem hálásan bizonyít a rekord mennyiségű látogató és versenyző. 140 induló..?! Atya világ, sokszorosa egy magyar kupa sorozatnak. Air-bitch Gergő kocsijában vakultunk hazafelé tartva a lenyugvó naptól, minden narancsba változott körülöttünk. Aztán egy kis vonat, majd egy kis mol bubi. Teljesen topa bőrrel, fáradtan - nagyon szép emlékekkel felvértezve estem ágyba. Csak egy kötelező strigula lehet ez, a jövő évi tervek között, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.
Persze volt egy kis olimpia is, no meg a helyi jellegzetesség: fagylalt a kürtöskalácsból.
Bolyki bor és az ajicsomag

(képeket Vörös Tomi, Juhász Matyi, Vasadi Szabi lőtték)