2011. január 31., hétfő

Érik a grigri...

Az idei első trip. P. 3 nap Misja. Csütörtök este Tomcsi anyukája egy nagy tál, isteni rántottát tesz az 5 fős csapat asztalára.
Helene
Ádám
Árpi
Tomcsi
én

Vége a vizsgaidőszaknak, pihi, szünet, végre bepótoljuk a szilvesztert. A előrejelzés szerint pénteken nem annyira OK, de vasárnapra szép napsütés lesz.
A szlovén autópályán szinte végig havazik. Kétely kezd csírázni, de én tudom, minden oké lesz, hiszen muszáj annak lennie.


Felmegyünk a misjai táborhelyre, felverjük a sártakat, ami kicsit megzavarja Travis álmát, reggel Simon B. is előbújik. Hideg a reggel, de miután odaér a Nap a völgybe, minden arc kisimul. Milyen idő lesz holnap, ha már most is ilyen jó?


Elkezdjük csapatni az egérlyuk bal oldalán, óvatosan egy 4c-vel melegítünk, aztán egy 5a. Helene Ádámmal, Tomcsi, Árpi meg én hárman toljuk. Travis elcsábít egy kis projektre, én a 2008-ból jól ismert Peskovnik nevű utat javaslom. Nagyon adja, rissz-rossz bétával felmegyek, aztán Travis pontosít a mozdulatokon. Nagyon jó, hogy pont ugyanaz a béta adja neki, mint nekem. Én jövök, az elején rontok egyet, de nem hagyom magam, meglesz. P, örülök ezerrel, egy 7b+/c -t sikerült megtolni. Sajna nem 2nd go, mert már 2008-ban ellőttem az első próbát.
Travis top mínuszt nyom, a standakasztás híján meglett neki 2nd go, de csüggedni nem érdemes, meglesz neki is harmadikra.


Peskovnik 7b+/c


Érzem az erőt, belemegyek az Iglu nevű 8a-ba. Aznap kétszer mentem fel benne, összeraktam a mozdulatokat, de éles próba nem volt, next time. Legalább megvan a projekt. Nekem ennyi volt péntekre, nézem a többieket, fényképezem Bencét a Peskovnikban, ő egész más bétával tolja, de beadja másodikra, nájsz.
Tomcsiék a középső szektor könnyebb útjait csapatják. Jó napot zárunk, csodás itt lenni, nem cserélném el semmire.






Este Travisék apartmanba mennek, mi megint sátorozunk. Kajálunk, tüzet rakunk. K. hideg van, fúj a szél a tűz csak arra volt jó, hogy az arcunkba fújja a füstöt meg a parazsat. Amikor már nem bírjuk tovább, lefekszünk aludni, ez kb 8 órakor történt meg. Az este nem volt gáz, két hálózsákot is magamra húztam, de hajnali 2-kor vonakodva mentem ki könnyíteni egyet.




Szombat reggel felhősnek indul, nem sietünk a mászással. Nem egyszerű magamba erőltetni a reggelit. Elhatároztam, hogy leszokok a kínai levesről és helyettesítem kávéval. Ahogy W.G. mondaná: a kávé maga a mászás. Crni Kal a cél, de én szívesebben maradnék Misján. Bencéék még sehol, úgyhogy maradok a többiekkel. Az új kallerban kijavították az alulszámozásokat, minden út nehézsége reális.
Regrat z jajci, 6a


Petek, 19. 6b+


Amikor felmegyünk Crni Kalra, a látvány pompás, az idő kevésbé. Könnyű, de hosszú utakon melegítünk, szép utak ezek is de inkább csak fájdalmas volt. Dél körül kisüt a Nap, megmenti a napunkat. Nagyon szép utak vannak, Tomcsi csak úgy szántja a 6c on-sight -okat. Fáj a fejem, szarul vagyok, Tomcsi meg Árpi mondja, hogy biztos a kiszáradástól. Elkezdem erőltetni a vizet és tényleg jobb. Nagyon meglepő, hogy ilyen hidegben mennyire keveset iszik az ember, viszont figyelni kell, ha nem is kívánja ez ember, attól még inni muszáj.
Fun fact: az 3 napos túra alatt 5 ember 24 liter vizet, 4 liter kólát és 0.7 liter rumot használt el. Mindenestül!
Dreamcatcher, 6b+


Intenzivno, 7a


Átmegyünk egy másik szektorba is, mindegyik szektor gyönyörű. Árpi kinéz egy boulderes 7a-t. Mi Tomcsival egy 30 méteres 6c-s repedést. Ekkor eltűnik a Nap, úgyhogy a hosszabb utakba bele sem megyünk. Ilyen időben nagyon fontos a bemelegítés, de egy 30 méteres útban akkor is lefagy a kezed, ha kesztyűben mászol.
Ezért egy bouldert szemelek ki, kb 6C+ lehet.


búúder


Megint jó nap sikerült, most az estével kicsit előrelátóbbak vagyunk, a tűz helyett tüzes víz. A kocsiban rum-kolázunk. Helene megtanulja a már himnuszunká vált dalt:

Érik a grigri, hajlik a nittfül, bodor a kötélvég.
Két szegénylegény Tardosra menne, de nincsen projektje.

Van nekik lapka a tarisznyába', Tatanka magába',
Szolgalegénynek, bakonyi legénynek, de kevés a 8a.

Vasárnapra egy ospi nagyfal a terv, az újoncok beavatása végett.


Vasárnap reggel megint felhős, egyáltalán nem látszik kitisztulni, nagyfal ugrik. Olyan hideg van, hogy a sátorban reggelizünk. Lassan pakolunk, kétséges hogy egyáltalán mászunk ma. Megnézzük Crni Kalt, hátha hegyesek az égiek. Csodálkozva tapasztaljuk, hogy fent melegebb van és kevesebb szél, persze csak max 15-20 méteres utak jöhetnek szóba.
Bunka, 5c


Hard Rock, 6c


A középső szektorokban nyomjuk, nehezen melegedünk be, már fáradtak vagyunk az uccsó napra, de az idő nagyon jó. Hideg van, de olyan kellemes módon. Kinézek egy 7b-t, Mandarina, Tomcsinak megint egy 6c on-sight, meg sem lepődök. Sok olasz van, a saját hangomat alig hallom tőlük. Összerakom a mandarint, 4 próbából meglett, a stílusa ilyen kis fogásos függőleges.
Árpi meg Tomcsi (többek közt) tolnak egy 6c+ -t. Árpi nagyon P, határon mászik végig. Ádám néha szelel a mászás közben.
Cez streho, 6c+


Levicarka, 5a


5-kor már eljövünk, negyed 6-kor már a pályán vagyunk. Mindenki csak az otthon kényelmére tud gondolni. Tomcsinál csirke paprikás nokedlivel meg almáspite, amit egy jó roséval kísérünk. 5 óra alvás és már szállunk is fel a buszra, még aludtam pár órát a buszon.

Ma kezdjük leszedni a fogásokat a bercsényiben, építünk új utakat.
Márc 15-ei hétvége P. Tervek: pakó, ha jó az idő akkor talán Kotecnik. Dájesd :)

Egyéb képek:
Gulliver, 6c




A gondok nem kicsinyek


kényelmes plató a fal aljában

2011. január 27., csütörtök

Dajesd!; avagy a kély bugyraiban

Egy régi videó, volt szerencsénk kint lenni amikor készült a film.


 Mroczna tutaj egyenlőre csak így.

Gáborral bulizni szerettünk volna szombat este, de olyan fáradtság lett úrrá rajtunk, hogy végül az alvás mellett döntöttünk. Reggel Pistike mobilszáma kelt; gyerünk mászni. Ellenkezni nem is merek. Bár csak homályosan, de sejtettem előző nap, hogy eme szörnyű sors fog rám várni, így mindent megtettem amit lehetett. Aloe vera, Neogranormon, Climb On! Bár előző nap nem másztam meg túl sok utat, azért elég sok próbám volt (más utakra is), és csak úgy ette a hámrétegeket a kő.
A cél ezúttal: Dudar. Szinte semmi komolyat nem másztam még itt, úgyhogy érett már másodszor is kijönni. A szél valami förtelmesen fúj a kocsinál, fent egy fokkal tűrhetőbb, bár nem igen ment pozitívba a hőmérő higanyszála. Ha azt mondjuk Ördög-árokban nincs sok lehetőség bemelegíteni, akkor Dudaron egyáltalán semmi. Persze ez így azért nem igaz, de egy picit mégis. A legkönnyebb út jelenleg a Zimankó Balázzsal; egy peremes 6B. Hogy kellő testhőt termeljek, a hegyoldalban fel le futkározok amíg ki nem melegszek. Rámegyek a Czááfoj- szintén 7A-ra. (Balázs útja) Nyomom a Beke-féle melegítési taktikát. Pár próba, majd pihi. Ehhez elég psychednek kell lenni, már csak a folyamatos cipő le-fel vevés miatt is, de ez hosszútávon megéri, márcsak a lábujjelfagyás mellőzése miatt is.
Hátra visszük a szivacsokat. Pisti a Hüvelyk Matyi-t próbálgatja ~7C+. Elég jól megy neki, ful motivation. Lenyomatja az Újévi Jókívánságokat, majd a Mroczna-t is csak lazán, úgy mutatóba.(Mellesleg mindegyiket aznap elsőre!!!ez két 7B+jelent)
 Jó képek érdekében mindent
Én a Bendi útját próbálom, a Mroczna tutajt.(7B+) Az első próbák eléggé adják, egy-kettőre eljutok a végéig, bár a felállás nem jön össze. Kitalálom ide is a jó bétát. Ez egy tipikusan olyan út, ami maximális koncentrációt igényel, és csapkodni kell benne, ami csak a csövön kifér. (Persze csak ha nincs annyi technikád, és olyan gyenge vagy mint én :)
Valamiért nevetnem kell emiatt, mégis a viccet hamar félre kell tennem. Az út minden komolyságodat megköveteli, ezért néha ki kell engedni a gőzt. (Ezt a Zombilandből tanultam-jó film) Pár ordítás és a vezényszavak elmondása hihetetlen motiváló tud lenni, s még a nagy hideg ellenére is simán felveszed a szűk mászócipőt. Néha kívülről nézem magam és azt mondom "ennek a tagnak bizony messzire gurultak a tablettái."
Valóban fontos, hogy felpörgesse magát az ember. Régen cselgáncsoztam és egy nagy ellenfelemet emlékszem az edző mindig úgy fel tudta készíteni, hogy amikor a gyerek a tatamira lépett már vérben forgott a szeme és nem volt kegyelem senkinek. A jamaicai bobcsapat egymás fejét csapdosva, vagy éppen tojást csókolva tette meg ugyanezt. Szerintem mindegy ki hogy csinálja. Vannak kevésbé jól-, vagy jól ki néző, halk vagy éppen hangos módszerek is, a lényeg hogy az embert kellőképpen motiválni és inspirálni tudja. Számomra aznap a Mroczna, a Tutaj, és a Dajesd szavak ezek. Hogy mit jelentenek vagy hogy az értelmes-e, az nem fontos. A lényeg hogy segít. Akár azt is ordíthatnád, hogy tükörtojás, csak segítsen. Pisit készít fotókat, videókat, mert mindenképpen akarom, hogy legyen felvétel az útról és a megmászásról.

 lehetőségek a következő generációknak
Kicsit az útról. Ez az út egy ékkő. Ha egy külföldi kalauzban azt olvasnám erre hogy 7C, igazából simán elhinném rá. Bendi azt mondta, szerinte nehezebb mint a Sarlatán alja, ezt is bőven aláírom. A második és harmadik mozdulatot nem lehet statikusan megcsinálni (vagy nagyon erősnek kell lenni hozzá), és csak úgy sikerül megtartanom ha maximálisan elhiszem, hogy meg is fogom tartani. Pár próba után hitemet vesztem. Az idő ramaty, a bőröm még rosszabb, motiváció leeresztett. Bokámból vér csorog. Már viccelősök is, de jó lett volna Bendinek elújságolni, hogy sikerült, de hát ez elmarad. Pisit rám szól; Mi a faszért rinyálsz meg sírsz állandóan?? Bekajálsz, sétálunk egyet, pihensz egy fél órát, körbefutod a hegyoldalt aztán belemész!

Nincs vita! Megnéztünk egy új szektort, lesz ott is pár út. A séta valóban jót tesz, mert az eddig elfagyott lábujjaimba legalább visszaszökik egy kis vér. Visszaérve ráhangolódok, a fent említettek alapján, majd futással felmelegítem magam. A reményt vesztettnek újra visszatért motivációja. Felpörgetem magam, bár az ujjaim irgalmatlanul fájnak. Az első próba a melegedés. A másodiknál elhiszem, hogy sikerülhet. Egy puskaporom maradt, és sikerül jól ellőnöm. Bár a végén már gondolkodni se bírok, és majdnem kiesek a könnyű részen sikerül megfogni a Topot. Ilyen szintű eufória sosem árasztotta el a testem. Amit a Vágási Feri megmászása után csináltam semmi ehhez képest. Ott is az esélytelennek vélt út megmászása okozta a mámoros állapotot.
Az egész kicsit hasonlít a tavalyi Abokalipszis megmászásomhoz. Egész nap nyomom, és akkor is Pisti mondta, hogy mennyek bele még egyszer; mint most. 10 mozdulat az út, kereken egy perc alatt sikerül feljutnom rajta. Nem tudok mást mondani...
Dáááááááááááájjjjjjjjjjeeeeeeeeeeeeeeeeesssssssssssdddddddddddd!!!!!!
 Megaprojekt
 tervek a fejben...
 ...és a valóságban

Egy majdnem 8A

 Csak a fényképezőgépek hiányoznak. Wir sind Kínai.
Már nem is nagyon tudok mondani olyan hetet, amikor nem nyomtuk volna a Bakony valamely újdonsült boulderparadicsomában. Bár az első (s már ez is javított) kiadásban szerepel kb. 55 boulder, egyszerűen szinte folyamatosan akadnak be az új utak. Pistike valahányszor kimegy, mindig új megmászásokkal tér haza, és nem kunsztokkal; kőkemény boulderek ezek. Sőt sokukhoz még kimászás is tartozik, már csak a feeling kedvéért. Sajnos az továbbra is igaz a helyre, hogy melegedő utak nem nagyon akadnak, a kőzet sajátossága a kis fogásos, néhol reibungos, néhol lukas formakincs. A legérdekesebb szerintem, hogy az ember sokszor megy el sziklák mellett azt mondván, áhh törős, ilyen-olyan, nem ez az igazi, de esetleg valamiért mégis elkezd ott boulderezni. Pár hónappal később pedig etalon boulderek fekszenek a falon, és sokszor ezek a legszebbek.
Csak mert sütötte a nap
Az előrejelzés hideget ígért ugyan (-5/-2 °C), de szél nélkül. Sok mászó bújik meg a legújabb, végtelen lehetőséget tartalmazó termekben, s edzenek ilyenkor a következő szezonra, s csak hébe-hóba akad egy-egy külföld a keményebbeknek. Persze ezen lehetőség nem kíméli a pénztárcánkat. Így nehezen jönnek össze az emberek egy-egy ilyen tripre, főleg ha a hőmérséklet sem az az igazi kellemes. Ám Borbély Gábor, Ágh István és Dede Laci nem az előbbi csoportba tartoznak. Pistivel először egy Ausztriát tervezünk (természetesen Tahlhofergrat), ám teljes kocsi nem jön össze, marad a helyi 'forradalmian' új lehetőség: Ördög-árok! Bár a kezdeti buszelnézések után, 11 körül kiérünk a parkolóba. Az idő maga a tökéletesség: 1°C, napsütés, páratlan-párátlan levegő, semmi orkán.

Felmegyünk a hegyoldalra, majd kis tanakodás után a Niagara szektorhoz megyünk. Pisti mászott itt egy új utat, kis dinamikus mozdulat az elején, bár csúnyán de sikerült elsőre lenyomni. Albatrosz névre hallgat a beszállásnál lévő alul húzó alakja miatt. Gyorsan mászok a kellő bemelegítés miatt. A traverz beszállása tartogat meglepetéseket, de nem olyan rossz mint elsőre gondolnánk. Ám a vége! A nehézségnél vacilláltunk a 7A/A+on de szerintem felfelé billen a létra, nem érzem sokkalta könnyebbnek a Lowridernél. Gáborral miután bemelegedtünk, könnyedén sikerül lecsapni, a megmászásnál még egy nyögés sem volt. Pisti mászik egy új utat, ezt 6C+ ra lőjük be. Neve Gigasztár bloc, a beszállófogás egyezősége miatt. Azt hiszem másodikra tudtam megmászni. Amikor egy hete kint voltunk Balázs mesél egy traviról ami akár 8A is meglehet. A fal inkább pozitív mintsem függőleges, egy pocakon mész át, és nem látod a lépéseidet. Pisti első próbájában a végén minden mozdulat hatalmas nyögésekkel lett meg, nem hittem volna a percekkel későbbi sikerben. (Akkor jogtalanul mondtam volna: Ich bin néger!) Ám Erős a Pista! Rögtön a Gigasztár (így hívják a travit) megmászásom után, letolta az ő traviját is, name: Leo & Fred. Olyannyira komoly mászást láthattunk, hogy szinte csak belőlem hozott ki feszültséget, hogy üvöltsek a végén. Érdekes formakincsű út, nem a fogások nagysága határozza meg a nehézséget, hanem azok helyzete. Ez így érdekes mondatnak tűnhet, (mert azt mondanád ez mindenhol így van) de itt szerintem hatványozottan igaz. 7C
 Pisti és a travi
Gábor pár próbából leküldi a Niagara állóstartost, majd kiderül, hogy tőle balra is lehet csinálni valamit. Egy statikus és egy dinamikus mozdulat jóvoltából meg is nyílt két új út. A Statikát (6A+) Gábor mászta ki elsőnek, a Dinamikát Pistike (6A). A vicc ebben hogy a statikát szinte dinamikusan, a dinamikát pedig statikusan sikerült lenyomniuk. :)
 Repülőőők
 Laci és a Hangyás
 Bodri foga
 Tapasz, grimasz, Lowrider
 A fények, a hangok, az árnyak
Laci a Lowrider utolsó mozdulata előtt
 Józsi Barát 7A
 Én ezzel húzom az egyujjast!!! :)
 "ez a kemény nem a faláb"
Izmos kocka has, üres fej, te is csak kirakatbábú vagy...
 Kiesni az utolsó mozdulatból
Ha ló nincs, a kutya is jó
Egyiket sem sikerült megmásznom, nem voltam elég motivált és a magasabbak amúgy is szopnak ebben az útban. Megjött Laci és Ági, visszamentünk a Lowrider szektorhoz. Gábornak a Bodri nevű 7B nyerte el a tetszését, így ott kezdtük a mászást aminek utólag örülök, hiszen különben nem mentem volna bele a "Matyi odalett" 6C+ ba. Legutóbb semmit nem éreztem ebben az útban, most viszont talán ötödikre beadta. Nagyon tetszik, biztosan fogom máskor is mászni, mert nagyon szép út. Laci hangyázik, Gábor kutyát simogat. (Hangyás (a) Bodri) Én is dobok rá egyet, de annyira gyilkos fosások vannak benne, ha már így szőrözök azt mondhatnám Bodri fogai élesek, s meg is harapja Gábort. Hagytuk a boudlert. Gábor és Laci nyomatják a Lowridert, én a Big Sziti Lájfot rakom össze, Pisti pedig molyol valamit néha nagyokat nyögve. Nem si foglalkozunk vele igazán, mindenki tolja a saját projektjét a szivacsrengeteg fölött. Fel se ocsúdunk mire lecsapja a kunsztot, majd a kimászást. Egy újabb FA, talán a 63. itt? Könnyen lehet. Laci megmássza a Lowrider-t, majd zárásképpen (utolsó lehetőségét kihasználva :) a Józsi Barát 7A -t. Elköszönünk a rövid délután után. Gábor nagyon közel van a Lowriderhez, sok jó próbája van s egyszer már a toppot is megcsapja. Pont mint én, pár hónappal ezelőtt. Persze először ideges az ember, de aztán csak mosolyog egyet: -Áhh majd legközelebb! :)
  kiesni egy nemzetközi "traverztalálkozóból"
Nekem is van sok jó kísérletem a nagyvárosira, remélem legközelebb sikerül. Gyönyörű egyben.
Természetesen a megmászások mellett volt rengeteg kísérlet más utakra is, kellemes fáradtságot érzek, s szeretem ezt az érzést. Meg kell még említenem, hogy Pistike előző nap Dudaron lenyomta a Mroczna tutaj ülőstartos kiegyenesített direkt változatát. Tutaj extra 7C Ez nem mehet így tovább, Pisti kurva erős most, vagy el kell törnünk az ujjait, vagy meg kell másznunk az útjait. Az utóbbi mellett döntök, így jutunk a történetben oda, hogy másnap Dudaron találom magam. Bőr nuku, motiváció full. Getscho!
Összesítés:
Laci:
     -Hangyás 6A
     - Józsi Barát 7A
     - Lowrider 7A+
Gábor:
     -Dinamika 6A
     -Statika 6A+ FA
     -Niagara 6A+
     -Albatrosz 6A+
     -Gigasztár 7A+
 Pistike:
     -Dinamika 6A FA
     -Statika 6A+
     -Gigasztár bloc 6C+ FA
     -Ha ló nincs, a kutya is jó 7B FA
     -Leo & Fred 7C FA
Bálint:
     -Albatrosz 6A+
     -Matyi odalett 6C+
     -Gigasztár bloc 6C+
     -Gigasztár 7A+
Bubb Feri feltöltött pár képet, mely az elmúlt években készült és egy remek írás. Bár én inkább Ördög-árok párti vagyok, azért elgondolkodhat a publikum vetekszik-e eme hellyel. ?!

Erős Pista Szentbékkállán (BHSK) from Izer Bálint on Vimeo.

2011. január 16., vasárnap

Langyos tél


10 fok, pfh. Januárban.
Kicsit vizes volt Rókahegy, néha jött pár felhő, de összességében nagyon adta.


Helene, Ádám, Gábor (új versenyző) és jómagam 9.30-kor a szentendrei héven ülünk, az idő és a psyched mérsékelt.


Gábor először volt sziklán, de simán vette az akadályokat.

Gyöngyös később jött, Ádámmal, meg Helennel az udvar napos felén tolatták, mi meg a Dark Side-on.

Belementem a Bachar-ba, csak toprope. Nagyon tetszett, jó út. Átmozogtam, nincs messze a megmászás, viszont a nitt a lábad alatt igen.

Próbálom a körtagok között az RP mászás 8a standardját terjeszteni, nem sok sikerrel, a kínaizás Robi féle standardját annál inkább.