2016. január 26., kedd

Várgesztes, avagy a szegény ember Isztria-ja...

..vagy pontosabban csak a magyar mászóé, bár az előbbi majdnem teljesen lefedi az utóbbi csoportot. Időben, pénzben és sziklában sem bővelkedik a hungry hungarian, de ez nem jelenti azt hogy ne lennének lehetőségei. Igaz limitáltak, de erre találták ki a hálát. Minél többet ad belőle az ember, annál többet kap cserébe. Régen nem igazán hozott lázba ez a sváb falucska felett húzódó sziklavonulat, a maga cirka 10 méteres magasságával és az "oroszozók" tömegével. Túl jó dolgom volt akkoriban a mászást illetően és ennek közel sem voltam tudatában. Több év kényszerű kihagyás és egyéb leckék után, szerencsére megváltozott a hozzáállásom és tudatosabb lettem. Egyeseknek biztos túlzott antropomorfizálásnak hat, de számomra mindig is egy párkapcsolat volt a mászás. Nem tudtam "csak" egy sportként tekinteni rá és már-már túlságosan is romantikus volt a viszony:

Ahogyan az kell, szerelem első látásra. Hősünk érzi, valami olyasmit talált ami élete végéig el fogja kísérni, sőt titkon mindig is vele volt csak nem tudott annak létezéséről. De a szerelem sosem egyszerű, mert jön az "apuka" Hímer Józsi személyében és jól elzavarja az ifjú kérőt a tornácukról, mert az ő lányához csak olyan fiú dukál kinek csillog a beülője és alapfokú kutyabőrös oklevele van kiválóságát bizonyítandó!
Mit csinálhat ilyenkor a pelyhedző állú alföldi juhászlegény, aki egészen eddig csak hallomásból ismerhette a karabínerek és csomók titkos világát? Elhatározza, hogy ha fene fenét eszik, ő akkor is megszerzi azt a nyamvadt kutyabőrt!!! Két hosszú évig csak az internetes oldalak tenyérizzasztó képei, videói  valamint a diófa az udvaron feledtetik vele az Alföld kíméletlen laposságát, mígnem végül hátra hagyva a "pusztát", megszerezve a csillogó beülőt és a kutyabőrös Excelsior oklevelet, már Hímer papa sem állhat a románc útjába.
Boldogság, szerelem, majdnem minden estét, hétvégét és szabad időt "A Mászsással" tölt. Új országok, helyek, ismeretségek és élmények sora, amik közt viszont többnyire eseménytelen üresség tátong és az idő is csak vánszorog. Nincs élet a kapcsolaton kívül, csak átvészelendő intervallumok két eksztatikus pillanat közé ékelődve. Majd szépen lassan bekúszik a rutin alattomos légköre és az eksztázis mámorító szükséggé válik: Se előjáték (melegítés) se utójáték (nyújtás) és az Alpok gyönyörű teste is szimplán "hegyekké" degradálódik. A juhászlegény magától értetődőnek veszi azt a sok csodás dolgot amiről sokáig csak álmodott, a tudatosság hiánya és a túl heves tűz pedig együttesen tönkreteszi az együttélést és a vállízületét is.
Több év próbálkozás, cívódás és szeretők sora (futás, slackline, stb.) kell, mire a kezdeti hibákból okulva, egy fenntartható és egészséges mégis szenvedélyes kapcsolat jön létre, amin kívül is van már élet, elégedettség és eufória is.

Az ilyen erők, sokáig teljesen szabadon hagyva és meder nélkül, rombolni tudnak testeket és életeket egyaránt. Ahogy Philipp Dittberner énekli, a "Hetedik mennyországból"  elkerülhetetlenül a "Negyedik mennyországba" esni még mindig jobb mint a földig zuhanni:



Többek közt ezért is éltem meg olyan fantasztikus élményként, hogy idén télen már háromszor is volt szerencsénk kijutni fagyoskodni az apró Tojás-, Kristály- és Zinne-falak alá. Kiszakadni az erdőbe, sziklát érinteni, küzdeni, nevetni és a nap végén piros, mosolygós arccal az avarban lefelé bandukolva nézni a naplemente fényeit. 
A tagokban, ujjakban: fáradtság és fájdalom- a zsebekben: megmászások vagy csak mászások- belül a tudat és az érzés: "Újabb nap amikor igazán éltem!". Gesztesen, a szegény ember Isztriáján, a magyar-sváb Júrában... Ott és akkor ez tényleg akkora élmény tud lenni, akárhány év vagy megmászott út után is. Persze csak ha kellően kinyitja az ember a szívét, hogy hálát adjon és rácsodálkozzon a pillanat örökkévalóságára...

... és ha van annyira hideg, hogy mindenki más otthon maradjon vagy a teremben toprópozzon :D

Nade a  szóvirágokat félredobva, a 3 alkalom tárgyilagosan:

2015. november 29.
Mászók: Miskó Robi, Tóth Robi
Hőmérséklet: +2 - +9 között
Napsütés: majdnem egész nap
Krisztina Cukrászda: -
Megmászások: M. Robi: Molyoló Manolo 7c
                          T. Robi: Cápa 7a+, Rája 7b 2nd Go
                         

2015. december 5.

Mászók: Borbély Gábor, Miskó Robi, Tóth Robi
Hőmérséklet: +4 - +10 között
Napsütés: köddel, megszakításokkal
Krisztina Cukrászda: Kávé és 2015 cukormentes tortája: Barackos Buboréktorta
Megmászások: Borbély Gábor: Baby/Kloáka 6c+
                            M. Robi: Maya 7b+ 
                             T.Robi: Baby/Kloáka 6c+ OS, Sátántangó 7a 2nd Go,
                                          Maya 7b+ 2nd Go 

                             
2016. január 16.
Mászók: Miskó Robi, Tóth Robi
Hőmérséklet: -2 - +2 között
Napsütés: minimális az elején
Krisztina Cukrászda: Kávé és Barackos Buboréktorta :)
Megmászások: M. Robi: Matematika 6a+, Nárcissz? 6a+, "valami" 6a
                           T. Robi: Simulós 6a+
                           Közösen:  Bőrerő 7a+ próbák


2016. január 5., kedd

Szilveszterünk Misján, vagyis csak ott nem!

Barabás Bézöl projekteli a 8b-t.
Fidy no-hand ismeretek

5 évvel ezelőtt szilvesztereztem utoljára Szlovéniában, úgyhogy gondoltam érdemes lenne újra szervezgetni. Meg is motiválódott a csapat és vagy 20 mászó gyűlt össze, igaz a helyszín közben megváltozott. Buzet, Kompanj, Roc, számtalan város, helynév melyekről eddig csak egy egy elkapott szót hallottam, s melyek még hiányoztak turisztikai palettámról. Buzet és Roc egymástól egy pár kilóméterre fekvő kisvárosok, s közelükben 10perc sétára esnek az első szektorok, pár perc kocsikázással pedig bődületes sziklamennyiség tárul elénk. Gabo szerencsére nem annyira véres szájú mászó és igazán rajta van a kirándulásokon. Január elsején egy kis kolostort látogattunk meg egy kb. 100méter magas kiálló szikla tetején ahonnan fenomenális kilátás nyílott a környékre. Végtelen kompakt cseppköves kiépítetlen sziklák mindenütt. Igazán jó befektetés lehet most ide venni egy kis apartmant, bár Szájmon szerint már be van futva a hely... szerintem legalább 5-10 év múlva fog igazán, amikor nem 4-5 egész jó mászóhelyük lesz, hanem 20-30 mászóhely egy kb. 20km*20km-es területen. Az Isztria szívében vagyunk, 40km mindegyik irányba a tenger és végtelen sziklamennyiség. Nem is tudok mást mondani, teljesen belém fagyaszt mindent.
A szállást 7 euro/éjszakára való lealkudását Gabo-nak köszönhetjük, aki kézzel lábbal vette fel a versenyt az unintelligens Dragomirral szemben, hősbe volt. A szállásnak volt minimál szocreál hangulata (mint ahogy Dragomirnak is) de ha olcsó szállásra vágysz megteszi, bár inkább az emeletet válaszd. :)
Biztos hogy nem utoljára voltam itt idén. Részemről egy 7a on-sight és egy 8a "átmozgás" történt ami jelentősebb. Egy aprócska információ inkább a kezdőbbeknek: Kompanj-ban talán két 5c van, a többi inkább 6a+ és fölötte és némelyik általam mászott ezen fokozat nem a chilles-be hanem inkább a vérmesebb besorolásba tehető. Kezdő mászóknak tökéletes hely lehet a környéken megtalálható Ponte Porton, ami kb. negyed óra kocsikázás Buzettől, 10-12m magas és 4b+ és 6c között mennek itt utak. (Csak zárójelben merem megjegyezni hogy életem egyik leggyönyörűbb mászása történt itt, egy 5a képében.)
Érthetetlen innen visszatekintve, hogy miért a végtelenül lemászott Misja Pec-re ment az elmúlt években a Magyar Autók nagy része...
A képek Gabotól, Demeter Márktól, Borbély Gábortól és Fidytől vannak összelopkodva.







Ponte Porton - 5a

Utolsó nap megjött az ítéletidő, a Misjai lehajtó végtelenül eljegesedett, ami végül egy izgalmas kirándulást jelentett néhányunknak.
 


száraz az Osp-i barlang

A régi Nagyok

akik még mindig nagyok, beszélgetnek.